UK , US, H, D and F reviewers on the trio album Titok
Titok is the latest offering from ECM. And it is remarkable in the wholeness of ist realization. ...
He wrote all 13 songs here, and they reflect diverse influences: Roma music („Alom“); Europaen classical („Renaissance“); Latin („Orange Tango“); jazz (most of the rest). But these cultural references are almost incidental to Snétberger´s encompassing aestethic.
Titok is warm, elegant music, unassuming inits romaticism, firm in ist substance, organic in ist natural, unhurried flow. In seperable from allue of this album is ECM´s excellent recorded sound. The sonic glow of Snétberger´s acoustic nylon-string guitar is as sensual as a caress.
Five of the 13 pieces are in-studio improvisations. They sound almost a jewel-like and complete as longstanding Snétberger compositions like „Kék Kerék“ wich is a quietly dramatic unfolding of inevitable melody.
The rythm section here assures that Snétberger´s light touch will be applied in a context of intesity. Bassist Anders Jormin and drummer Joey Baron have appeared on many ECM recordings but never together.. baron´s brushes are like flickering fire. Jormin is a special atmospheric recource, offering haunting pizzicato on „Álom“, lingering arco on „Leolo“ and resonat blends with Snétberger´s guitar throughout.
Thomas Conrad, Jazztimes Magazin, October 2017
What really impresses is the lovely balance struck between, on the one hand, the natural empathy between the leader and his fellow trio members, double bassist, Anders Jormin, and drummer Joey Baron, and, on the other, the ever melodic spontaneous conversations that the trio enter into. […] Quietly, this album gently gets under the skin and slowly, but surely, occupies the soul. There is nothing overtly flashy about Ferenc Snétberger’s style of playing. Just an overriding feeling of deep musicality.
Tim Stenhouse, UK Vibe
All the music is written by Snétberger and all 13 tracks are fairly concise. Some, like the delightfully melodic ‘Kék Kerék’, sound like folk songs, others have a chamber-jazz feel with the leader’s instrument inevitably reminding of the classical guitar repertoire, and some even sound like standards. Snétberger has a precise touch, flowing improvisational mind, and imparts each piece with a generous heart, a grace fully embraced by his sensitive fellows.
Peter Bacon, London Jazz News
Featuring Swedish bassist Anders Jormin and American drummer Joey Baron, the recording has a subtle balance of melodic improvisation and interaction between guitar, bass and drums. The cumulative effect is sensational with Snétberger’s classical training and his love of Latin American music permeating throughout. […] This is a recording that will delight fans not only of jazz guitar, but those who like their jazz elegant, sensitive and melodic.
Ian Lomax, Jazz Journal
‘Titok’ represents absolutely ego free playing at its highest level. The trio is adept at functioning in different roles seamlessly, as an example Snétberger is equally at home leading a melodic line or improvising out front as he is circling and enhancing the rhythmic activity of Jormin and Baron. […] ‘Titok’ is another engaging look at Ferenc Snétberger’s singing acoustic guitar tone, and substantial improvisational ideas. As noted in the review of ‘In Concert’, Snétberger’s technique is indeed formidable but it never gets in the way of the music. He is on par with the Scofield, Metheny, McLaughlin, Frisell and DeLucia and is quite underrated. Very rarely are albums this good, and with a stellar trio and material, the album makes a strong case for being one of the year’s best.
CJ Shearn, Jazz Views
Ferenc Snetberger’s style is just as distinctive in this trio setting as it was solo: blending classical, jazz, Gypsy jazz, and Latin American musics, but melded together into a singular voice. Jormin and Baron are completely attuned—nylon-string guitar fans should take note.
Mark Sullivan, All About Jazz
Hungarian guitarist Ferenc Snétberger is fairly new to the ECM Records roster, making a huge impact with his solo debut ‘In Concert’ a few years ago, but is now back in a big way with a trio that also features drummer Joey Baron and double bassist Anders Jormin. Their debut together is titled ‘Titok’, which is comprised of 13 tracks of inspired arrangements and plenty of sizzling musical interplay between the three players. From the outset, Barons steady rhythms allow Snétberger & Jormin to weave some incredible melodies around each other […] As daring as some of these compositions are, theres a certain subtlety that is also quite refreshing, as none of the players goes too far out into charts unknown but still manage to dazzle nonetheless. […] ‘Titok’ is a lovely little album with a nice mix of more exploratory pieces as well as shorter, charming compositions. Lets hope we hear more from this dazzling trio in the years to come.
Pete Pardo, Sea of Tranquility
Germany
„ (…) In seiner Spielweise und seinem Tonfall sind zahlreiche musikalische Elemente zu etwas Neuem, eigenem zusammengeschmolzen, einem unverkennbar persönlichen, verblüffend dichten Stil. (…) Snétberger hat die Virtuosität der schwebenden Gesten entdeckt. Er spielt Unerhörtes mit grosser Gelassenheit. Souverän und fragil zugleich (...)“
Hans-Jürgen Schaal, Jazzthetik 7/8-2017
Ferenc Snétberger - Spontaneität ist Trumpf
Sein zweites ECM-Album "Titok" spielte der ungarische Gitarrist Ferenc Snétberger wagemutig mit Partnern ein, mit denen er erst kurz vor den Aufnahmen zusammentraf.
"Wenn Snétberger geradlinigeren Jazz spielt, kann man den Einfluss von Jim Hall leicht heraushören", meinte Greg Cahill in Acoustic Guitar, als er letztes Jahr das ECM-Debüt des Ungarn besprach, "und man könnte manchmal der Versuchung erliegen, ihn mit dem früheren ECM-Gitarristen Pat Metheny zu vergleichen, einem weiteren Hall-Gefolgsmann. Aber Snétbergers Beherrschung von Flamenco, Gypsy-Jazz und anderen Stilen, seine Fähigkeit, diese absolut nahtlos zusammenzufügen, und die trügerisch mühelose Art und Weise, in der er spielt, all dies macht deutlich, dass er ein singuläres Talent ist." Nachdem er sein ECM-Debüt "In Concert" live und im Alleingang eingespielt hatte, ist der Gitarrist nun auf seinem zweiten Album für das Münchener Label im Trio mit dem schwedischen Bassisten Anders Jormin und dem US-amerikanischen Schlagzeuger Joey Baron zu erleben. Snétberger glänzt auf "Titok" sowohl mit solistischer Brillanz als auch im auf höchstem Niveau stattfindenden Zusammenspiel mit seinen Partnern. Dabei lässt das Trio der Musik die notwendige Zeit, um sich zu entfalten und natürlich zu atmen
» Jazzecho
Snétberger ist ein Meister der akustischen Nylon-String-Gitarre, der mit dem schwedischen Kontrabassisten Anders Jormin und dem amerikanischen Schlagzeuger Joey Baron jetzt wundervolle Aufnahmen ohne Wenn und Aber vorlegt. 13 luftige Eigenkompositionen voller Detailschärfe kommen aus ohne Beflissenheit und sind einfach brillant, wenn sich die beiden Saiteninstrumente in emotionaler Tiefe und gravitätischer Würde verschränken und dazu perkussive Akzente gesetzt werden. Das wurzelt auf einem weitgefächerten Grund der Ahnen von Django Reinhardt bis zu diversen Folkloren und Zeitgenössischem und entwickelt daraus plausibel das eigene Großartige.
Ulrich Steinmetzger, Leipziger Volkszeitung
(...) Nie zuvor jedoch war seine Musik so berührend wie auf dem aktuellen Album mit dem Drummer Joey Baron und dem Bassisten Anders Jormin. Wie ein großer Diamant erst in der entsprechenden Fassung richtig zur Geltung kommt und seine Schönheit sich erst in passender Umgebung voll entfaltet, so wirkt auch die akustische Gitarre Snetbergers durch die Einbettung in warme Bass-Sounds und vielseitige Perkussion-Kommentierung so intim und intensiv wie nie zuvor.(..)
Heribert Ickerott, Jazzpodium
Hungary
„Amikor magyar jazzről esik szó, Snétberger lemezeit nyugodtan meg lehet mutatni bárkinek, mert ugyanaz a lélek mélyére hatoló érzés kerít hatalmába, mint Bartók zenéjét hallgatva. Belülről jön, az elválaszthatatlan kulturális kötődések a félreismerhetetlen hangzásvilágban testesülnek meg, és a szintó-roma származásig visszanyúló szálakkal körbefont zenei egység fájdalmas szépséggel árulkodik arról, kik is vagyunk mi itt Európa közepén.”...
» élet és irodalom | Végső Zoltán
A „Titok” 13 dalról lebbenti fel a fátylat, amelyek kivétel nélkül Snétberger Ferenc kompozíciói. Számomra az album hangulatát a címadó „Titok” mellett, a „Fairytale” („Tündérmese”), és az „Álom” jellemzi leginkább. Persze nagyon nehéz feladat volna csak egyet-kettőt kiragadni a repertoárból, hiszen úgy épülnek egymásra a szerzemények, mint a tökéletesen összeillesztett téglák, egy pompás palota falait alkotva. A fent említett „bittersweet feeling”-en kívül áthatja -talán a Húsvét miatt jutott eszembe- a Hit, Remény és Szeretet. Ha hívő hallgatja, megerősíti hitében, ha ateista, felhívja figyelmét, mennyi szépség van világunkban a kézzel fogható, materiális dolgokon kívül.
Ekkora szívvel-lélekkel nagyon, de nagyon kevesen játszanak hangszerükön, mint Snétberger Ferenc! Ha már ECM, a szaxofonos fenoménhoz, Jan Garbarek-hez tudom hasonlítani. Mindketten azt az ajándékot kapták Istentől, vagy a Sorstól, hogy egy hang lejátszása után azonnal megismerhetőek és összetéveszthetetlenek! Jóleső borzongás fut végig az emberen, miközben füleibe jutnak a mesés hangok, hogy aztán egész testét bejárják, átmelegítsék.
Egyetlen hiányérzetem van a „Titok”-kal kapcsolatban. A címadó szám mindössze 2 perc 18 másodpercig tart, pedig úgy vélem/érzem, még lehetett/kellett volna fokozni a kissé free-be hajló, lüktető, repetitív darabot. Adódik a poén: titok számomra, hogy miért ilyen rövidke a „Titok”...
Egy új ECM lemez, melynek „főhőse, és még címe is magyar, ráadásul világszínvonalú, „ezt mindenképpen hallani kell” kategóriájú zenei anyag! Hallgassuk!
» JazzMa, Gáspár Káróly
France
Ferenc Snétberger fait partie de ces rares guitaristes (avec Federico Casagrande), capables de développer des structures complexes, d’une exigence technique considérable, avec une aisance et une délicatesse dans l’interprétation qui en révèlent d’abord l’aspect mélodique. Accompagné du suédois Anders Jormin à la contrebasse et l’américain Joey Baron à la batterie, il réalise ici une œuvre toute en subtilités, finesse et profondeur.
C’est le fondateur d’ECM, Manfred Eicher, qui souffla à Ferenc Snétberger l’idée de réunir les trois musiciens, d’abord pour trois concerts en Hongrie, puis lors d’une session studio organisée dans la foulée avec le producteur allemand aux commandes. Il eut également un rôle décisif dans le choix des morceaux et l’ordre à donner à l’ensemble. Au programme, cinq titres entièrement improvisés : « Cou Cou », « Titok », « Clown », « Rush » et « Inference », auxquels s’ajoutent d’anciens titres de Snétberger « Kék Kerék » et quelques pièces écrites exclusivement pour le trio : « Rambling », « Fairytale » et « Leolo » (que la contrebasse illumine).
Treize titres au cours desquels la magie du trio opère immédiatement, comme une évidence. L’interaction entre la guitare et la contrebasse est permanente, et sur cette voix à 10 cordes, Joey Baron fait bien plus que d’ajouter du rythme : il suit les pérégrinations improvisées de ses compagnons, extrait la part mélodique de ses cymbales et de ses toms qu’il effleure parfois pour apporter sa propre voix à l’ensemble. Un soin particulier est accordé à l’esthétique acoustique, ce qui participe à la clarté de l’œuvre et en libère davantage l’expression. Quand une ré est aussi judicieuse, elle produit une unité, une personnalité musicale immédiatement reconnaissable, et en l’occurrence un disque plus que recommandable.
» Raphaël Benoit, citizenjazz
